Öregdiákként a tantárgyakról (I.)

Hogyan kísérik végig az iskolai tantárgyak az ember életét a középiskola után hetven-hetvenöt éven keresztül? Erről vall egy öregdiákunk, Szappanyos Tamás úr, aki iskolánkban töltötte gimnázium éveit, 1953-ben érettségizett, majd magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Egész életében szerette az iskolánkat és egész életében igen közel lakott hozzá. Két gyermeke is ide járt. Most nyolcvanhat éves, teljes szellemi és fizikai frissességben él és dolgozik, tanít most is.

Ahhoz a nemzedékhez  tartozom, melyet az általános iskolában még latinra tanítottak, a gimnáziumban pedig oroszra. Minden tantárgyat jól oktattak a Trefort utcai gimnáziumban, amely akkor évfolyamonként egy-egy, összesen nyolc fiú osztályból állt. Mint egykori diák most képzeletben helyettesítő tanárként tartok órákat az alma materben. Így szeretném meghálálni drága jó oktatóim munkáját, és így szeretnék kedvet csinálni tanárnak a tanításhoz, diáknak a tanuláshoz.”

Öt részes sorozatban adjuk közre Szappanyos Tamásnak egyenként két-három oldalas írásait tizenegy tantárgyról, köztük olyanokról is, amelyekkel nem foglalkozott mélyebben 1953 óta, de amelyekben sok mindent mind a mai napig fontosnak tart. Első rész: biológia és irodalom.

Szappanyos Tamás kis gyerek korától egész életében (most is) naplót írt és ír. A kép ebből mutat egy korabeli részletet. A naplót néhány éve a Kairosz kiadó megjelentette két kötetben.