Szülői értekezletek

Szeptember első két hetében minden osztályban lezajlottak a szülői értekezletek. Ennek kapcsán tesszük közzé, hogy a pedagógiatörténet első szülői értekezletét Magyarországon a Trefort utcai mintagimnáziumban szervezték meg éppen százhúsz esztendővel ezelőtt. Innen indult útjára és aztán terjedt el az egész országban következő másfél-két évtizedben a szülői értekezlet “intézménye”. Waldapfel János, az iskola akkori kitűnő pedagógusa már két évvel korábban írt egy értekezést arról az akkoriban merő újdonságnak számító ötletről, hogy az iskolák tantestületei időnként pedagógiai kérdések megvitatására összehívhatnák a szülőket. Ennek hatására a közoktatásügyet felügyelő akkori minisztérium felkérte iskolánkat, hogy tartsa meg az országban az első szülői értekezletet, és erre 1901. március 25-én került sor. A másodikra 1901. május 19-én, a harmadikra 1901. november 21-én került sor. A következő években iskolánk tanári kara továbbra is kezdeményező szerepet játszott abban, hogy ezt az új pedagógiai gondolatot minél szélesebb körben megismertesse, és minél több iskolaigazgatót igyekezett meggyőzni ennek gyakorlati hasznáról.

Ezek a szülői értekezletek nem osztálykeretben folytak, azokra az összes szülő hivatalos volt. Minthogy ekkoriban az iskolának alig több mint száz tanulója volt, a résztvevők a mai Kodály teremben (az aulában) el is fértek. A kép az aula ablakait mutatja egy a korabeli homlokzatot szimuláló számítógépes grafikán.

Az első témája alább olvasható, a másodikon nyári szünetről volt szó két kérdést tárgyalva: mivel és hogyan szoktak foglalkozni a diákok a nyári szünidőben, célszerűnek tartják-e a szülők a nyári szünet beosztását? Végül, az őszi szülői értekezleten arról folyt az eszmecsere, hogy vannak-e jelenségek, amelyek azt mutatják, hogy a tanulók munkaterhe és munkabírása között nincs meg a kellő arányosság, és ha vannak, mennyi része van az aránytalan megterhelésben az iskolának és mennyi a szülői háznak.

Két részlet az 1900/1901. évi iskolai értesítőből, amely Waldapfel János teljes beszédét tartalmazza: