Különböző formákban maradtak fenn iskolatörténeti jelentőségű írások arról, hogy egykori diákok és tanárok évekkel vagy évtizedekkel később hogyan gondoltak vissza a Trefortban töltött éveikre, hogyan vélekedtek egykor az iskoláról, annak szellemiségéről, pedagógiájáról, működéséről és sok egyéb vonatkozásáról.
A nevek utáni dátum azt mutatja, hogy az illető mikor volt az iskola diákja vagy tanára, az ezt követő zárójeles évszám pedig a visszaemlékezés ideje.
Dr. Györgyei András 1900-1908 (1972), nyelvtanár írása az 1972-es centenáriumi emlékkkönyvben jelent meg.
Dr. Erdey-Grúz Tibor 1911-1919 (1972), akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1970-1976) írása az 1972-es centenáriumi emlékkkönyvben jelent meg.
Hajdu János 1914-1922 (1972), főiskolai tanár visszaemlékezése az 1972-es centenáriumi könyvben jelent meg.
Lossonczy Tamás 1914-1922 (2008) nemzetközi hírű festőművész 104 éves korában tett látogatást egykori iskolájában. Az ennek keretében folytatott beszélgetés szerkesztett kivonata olvasható itt.
Györkösy (Jirka) Alajos 1925-1937 (1972), az iskola latin-görög szakos tanára volt, írása az 1972-es centenáriumi emlékkkönyvben jelent meg.
Dr. Újhelyi Sándor 1936-1950 (1972), biológia-kémia szakos tanár és az iskola igazgatója volt, visszaemlékezése az 1972-es centenáriumi emlékkkönyvben jelent meg.
Penkala Tibor 1938-1946 (2009), építészmérnök, egy 2009-ben folytatott beszélgetés írott, szerkesztett formája olvasható itt.
Pruzsinszky József 1939-1947 (2014) gépészmérnök, idős korában elvállalta a Trefortos Öregdiák Egyesület elnöki posztját, budapesti lakásán beszélgettünk vele 2014-ben, nyolcvanöt éves korában, ennek szerkesztett változatát adjuk itt közre.
Kapsza Miklós 1940-1948 (2007), építészmérnök – 2007. június 11-én 59 éves érettségi találkozót tartott iskolánkban az 1948-ban végzett osztály. A találkozóra mintegy tizenöten jöttek el. A találkozó előtti hónapokban az egyik öregdiák – Kapsza Miklós – huszonnégy oldalon leírta emlékeit arról a nyolc évről, amit a Trefort utcában töltött: az egykori tanárokról, osztálytársakról, az iskolai élet szokásairól, érdekességeiről. Írásában továbbá minden osztálytárs életének alakulásáról is megemlékezik egy-két bekezdésben. Ritka és értékes iskolatörténeti dokumentummal ajándékozta meg az iskolát Kapsza Miklós. Ebből olvashatunk itt részleteket.
Eőry Attila 1948-1951 (2011) az iskola egyik legnehezebb időszakában volt annak tanulója. Sorsa – sok iskolatársához hasonlóan – 1951-ben, három év után a kényszerű iskolaváltás lett. Nem akart volna elmenni máshova, de az országban végbemenő politikai változások a Trefort életét is felforgatták. Eőry Attila 2011-ben, hatvan év elteltével így emlékezett vissza az itt töltött három esztendőre.
Rózsa Gyula és Csillag Gizella 1951-1955 (2010) különböző osztályokba jártak, és a következő évtizedek folyamán néha sok ezer kilométer választotta őket el egymástól, tartották a kapcsolatot. Rózsa Gyula az ötvenhatos forradalom után elhagyta Magyarországot, és orvosi diplomát szerzett. Belgyógyászként dolgozott Európában és Amerikában, emellett hosszú éveket töltött afrikai és ázsiai országokban is a legkülönbözőbb orvosi munkakörökben. Rhodesiában kórházigazgató is volt. 2010 tavaszán hazalátogatott, és ez alkalmat adott egy sajátos beszélgetésre.
Szemkeő Gáspárné 1951-1979 (2009), az iskola magyar, német, orosz szakos tanára volt, nagyon hosszú élete végéig különösen szép emlékek kötötték az 1955-ben végzett leányosztályához, amelynek egykori tanulóival a kétezertízes évekig évente többször összejöttek. 2009-ben, nyolcvankilenc éves korában vetette papírra az itt olvasható gondolatokat.
Vörös István 1952-1959 (1972), az iskola történelem, latin, magyar szakos tanára és igazgatója volt, írása az 1972-es centenáriumi emlékkkönyvben jelent meg.
Kertész Zsuzsanna 1957-1969 (2013) a Trefortba nyolc éven át az általános iskolába, négy éven át a gimnáziumba járt. Később tanár lett, pályája során tizenöt évig iskolaigazgató is volt. Örömmel és készséggel vállalta, hogy fél évszázad elteltével az elmondja emlékeit arról, hogy milyennek látta iskolánkat a hatvanas években.
Cziráky Zsigmond 1980-1984 (2008) így emlékezett vissza a gimnáziumi éveire.
Gremsperger László 1982-1997 (2009), az iskola magyar szakos tanára volt. 1983 és 1984 Fadd, 1985 Kincsesbánya, 1986 Szögliget, 1987 Királykút. Öt olyan tábor, amelyekre sok egykori diák úgy gondol vissza, mint fiatalkorának legnagyobb, legmeghatározóbb élményeire. Azóta sem voltak ilyen hosszú időtartamú és ilyen nagy létszámú nyári táborok. Gremsperger László egészen újszerű táborokat szervezett nagyon komoly pedagógiai megalapozottsággal és módszertani kivitelezéssel. Bő két évtizeddel később egy vele, a táborokról folytatott beszélgetés írott, szerkesztett formája olvasható itt.