Untitled Document
 

2012 ŐSZÉN VOLT SZÁZHUSZONÖT ÉVES AZ ISKOLA ÉPÜLETE

 
Az ötnegyed évszázados jubileum alkalmából ezen az oldalon 2012. szeptember elsejétől október tizedikéig nap mint nap korabeli fényképek, dokumentumok, és az iskola épületével kapcsolatos írások jelentek meg.
 
gyorskereső
szept.
okt.
 

Bartal Antal és Kármán Mór pedagógiai elképzelései alapján 1872. október 7-én indult meg a tanítás iskolánkban – melynek ekkor még nem volt önálló épülete –, korabeli nevén a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumában, Európa első olyan középiskolájában, melyet a leendő tanárok gyakorlati képzésének céljára alapítottak.

 
Az első tizenöt év helyszínei
 
1872-1874 a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca 1. szám alatti bérház két helyisége
1874-1875 Hal tér 6. (A tér helyén ma a Március 15. tér délnyugati oldalán levő házak emelkednek.)
1875-1881 az Egyetemi Könyvtár Reáltanoda utcai szárnya
1881-1887 a Kerepesi (ma Rákóczi) út 8. szám alatti bérház II. emelete
 
1887-ben készült el az iskola épülete, százhuszonöt évvel ezelőtt, 1887 októberében kezdődött meg a tanítás a Trefort utcai gyakorlóiskolában, akkori köznapi nevén a Mintagimnáziumban.
 
 
A Hatvani utca az 1870-es években
szept. 1.
A Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca 1. szám alatti házban (amely a képen a jobb oldalon látható templom utáni ház) indult útjára iskolánk 1872-ben. A kép a Ferenciek tere felől mutatja az utcát, amely akkor a mainál jóval keskenyebb volt. A bal oldalon látható házsor bontásával a század utolsó évtizedében szélesítették ki a mai Kossuth Lajos utcát.
 
A Ferenciek tere az 1880-as években
szept. 2.
Az iskola két szerény szobában, minden taneszköz nélkül (mindössze két falitáblával) kezdte meg működését a templom mögött látható bérházban. Az egyik tanteremben 17, a másikban 8 tanuló fért el. A termekben pad nem volt, asztalok mögött székeken ültek a tanulók. Az első igazgató Bartal Antal volt, aki 18 éven át (1890-ig, a Trefort utcai épület megnyitása után még három évig) ) vezette az iskolát.
 
A Hal tér és környéke az 1870-es években (térkép)
szept. 3.
Az Erzsébet híd ekkor még nem létezett. A Hal tér a térkép alsó részén látható. Az egykori Eskü tér és a Hal tér között van jelenleg az Erzsébet-híd pesti hídfője. A térkép jobb felső részén levő Kígyó tér a mai Ferenciek tere északi része, a Kígyó utca neve mindmáig megmaradt. A térképen a Hal tér számozása is fel van tüntetve, így jól látható a 6. szám is (a háznak nyugatra, tehát a Duna felé néző ablakai lehettek), ebben a házban működött iskolánk egy évig. (A képre jól rá lehet nagyítani.)
 
A Hal tér a XIX. század végén
szept. 4.
A Hal téren évtizedeken keresztül piac működött, emiatt sokszor inkább Hal piacnak nevezték azt. A képen a tér északi része látható (a Duna utcával), az iskola egy a tér keleti részében levő házban kapott helyet egy esztendőre. A első tanári kar öt főből állt (ebben 1872-től 1875-ig nem is volt változás): Bartal Antal igazgató (latin, görög), dr. Kleinmann (Kármán) Mór (filozófia, magyar, görög, német), dr. Heinrich Gusztáv (történelem, földrajz), Lutter János (természettan, matematika) és dr. Staub Móricz (természetrajz), aki közülük a legtovább (1904-ig) volt az iskola tanára.
 
Az Egyetemi Könyvtár az 1870-es években
szept. 5.
Három év elteltével, 1875-ben másodszor kellett új helyet keresni az iskolának. Az Egyetemi Könyvtár nem sokkal korábban elkészült, ma is álló épületének Reáltanoda utcai szárnyában (a képen jobbra) a második emeleten kapott a korábbiaknál több és nagyobb termeket. Így 1875-től már évente négy osztály alkotta az iskolát, osztályonként is egyre nagyobb létszámmal: az induló I. osztályban 1876-ban 34, 1878-ban 45 diák tanult, nem kis részben az iskola iránt megnövekedett nagyfokú szülői érdeklődés következtében.
Az 1879/1880-as évkönyvben ezt olvashatjuk: "A tanulók és tanárjelöltek ezen szaporodása okozta, hogy a jelenlegi helyiség is szűknek mutatkozik. De bírjuk a nagyméltóságú közoktatásügyi ministerium ígéretét, hogy a gyakorló iskola már a jövő, 1880/81-iki tanévben az iskola czéljának s követelményeinek megfelelő helyiséget nyerend."
 
A mai Károlyi Mihály utca 1880 körül
szept. 6.
Ez a kép tárult éveken át nap mint nap reggelente azon diákok szeme elé, akik 1875 és 1881 között a Ferenciek tere felől közelítették meg az "iskolát" (vagyis az Egyetemi Könyvtárat). Közöttük volt Apáthy István (1863-1922) későbbi biológus professzor, Kõrösfői Kriesch Aladár (1863-1920), későbbi neves iparművész, Dáni Balázs (1864-1944), későbbi dandártábornok, Daruváry Géza (1866-1934), későbbi miniszter, Zlinszky Aladár (1864-1941), későbbi irodalomtörténész, akadémikus. A képen látható cukrászda helyén ma a Centrál Kávéház áll, a lovaskocsik helyén pedig autók mennek lefelé az aluljáróba.
 
A Rákóczi (akkori nevén Kerepesi) út eleje 1890-ben
szept. 7.
1881-ben új helyre költözött az iskola mintegy 140 tanulóval: a Kerepesi (ma Rákóczi) út 8. számú házban kapott helyiségeket. (Az épület mai legfeltűnőbb üzletfelirata a nagy betűs Kristóf szó.) A házból kilépve az itt látható kép fogadta a diákokat: az épülettel szemben a Rákóczi út 5. sz. ház (akkor még szálloda volt, ma az ELTE épülete), emellett pedig, a mai irodaház helyén a Nemzeti Színház állt. Ott, ahol a képen látható emberek a villamost várják, ma a hetes busz megállója van.
 
A Rákóczi (akkori nevén Kerepesi) út 1890 körül
szept. 8.
Badics Ferenc (1854-1939) 1880-1882 között a gyakorlóiskola tanárjelöltje volt, majd 1898-ban igazgatónak tért vissza oda. Tizenhat évig vezette az iskolát. Száz évvel ezelőtt, 1912-ben, amikor iskolánk fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte, így emlékezett vissza a Kerepesi úton eltöltött évekre:
"1881-ben ismét költözködnie kellett iskolánknak, s bár még sejteni sem lehetett, hogy ez lesz a vándorlás utolsó állomása, örült mindenki, hogy ha nem is megfelelő, de legalább elég sok helyiséget kapott az iskola a Kerepesi-bazár mellett fekvő nagy bérházban. Én, kedves fiaim, láttam ezt a küzdelmet, mert a szervezkedés, a vándorélet, a fölszerelés kezdetleges bajai közepett kerültem az iskolához ezelőtt 32 esztendővel, midőn az 1880/81. tanévbem az egyetemi könyvtár szűk csigalépcsőjén, majd 1881/82-ben a Kerepesi-úti épület zeg-zúgos helyiségeiben szorongtunk. Tanúja voltam a küzdelemnek, de tanúja voltam annak a lelkes munkának is, melyet az apostolok buzgalmával folytatott az első tanári kar: szembeszállva avas hagyományokkal és százados előítéletekkel."
 
A Belső-Józsefváros 1883-as térképe
szept. 9.
A mai Puskin utca neve Eszterházy, a mai Szentkirályi utca neve Ősz utca volt akkor. Jól látható, hogy a Trefort utca még nem létezett. Állt azonban már több, ma is ismert épület a környéken: pl. a M. kir. Vegytani és élettani intézet az 1887-ben megszülető Trefort utca végében, és a Nemzeti Tornacsarnok (később Spartacus) az Ősz utcában. (A képre jól rá lehet nagyítani.)
 
A kezdetek
szept. 10.
Vörös László tanár úr (aki 1967-től 2005-ig tanított történelmet iskolánkban) az ötnegyedszázados jubileum alkalmából a közelmúltban egy ötoldalas dolgozatot írt az épület megszületésének körülményeiről. Ennek bevezetője itt olvasható: ►►►
Iskolánk kezdettől fogva megjelentette az ún. értesítőket, mai szóhasználattal évkönyveket. Ezek 1872-től 1948-ig hiánytalanul megvannak a könyvtárban, diákok és tanárok kezükbe vehetik. Az olvasó igen sok érdekes dolgot megtalálhat, felfedezhet bennük, egyben elsődleges forrásként szolgálnak az iskolatörténeti kutatásokhoz.
 
A mai Trefort kert 1875 körül
szept. 11.
A képen az 1874-ben épült egykori Élettani Intézet látható (az épület ma is az orvosegyetemé), előtte a mai Trefort kerttel. Itt kapott helyet később, és azóta is itt áll Trefort Ágoston szobra. A kép bal szélén a háttérben levő kertkaput ma is számtalan trefortos diák használja nap mint nap az iskola és az Astoria, illetve az iskola és a Múzeum körút közötti gyalogos közlekedésben. Az épület mögött az Eszterházy (ma Puskin) utca halad. Az épületre később emeleteket építettek.
 
Bobula János, az épület tervezője és kivitelezője
szept. 12.
1880-ban az önálló épület nélkül működő gyakorlóiskolába íratta elsőszülött fiát egy 36 éves építészmérnök apa, akinek több épülete állt már ekkor a fővárosban (pl. Bródy S. u. 4., Andrássy út 68., Eötvös u. 11, Bajcsy Zsilinszky út 27. és 29.) Ekkor valószínűleg még fel sem merült benne, hogy az ekkor tíz éves fia nyolc év múlva egy általa tervezett és építtetett új iskolaépületben fogja a gimnáziumot befejezni. Az épület 1887 őszi átadása után 1888 tavaszán ez a fiú ráadásul az elsők között volt, aki a Trefort utcában érettségizett.
A nyolcvanas években már elismert építészmérnököt a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston bízta meg az iskolaépület megtervezésével. Ez volt Budapesten az első állami épület, amit Bobula János tervezett. Ki volt ő? Vörös László tanár úr egy oldalban így foglalja ezt össze: ►►►
(Bobula János 1880-ban azt valószínűleg még kevésbé gondolhatta, hogy huszonegy évvel később egy általa tervezett másik gimnázium épületén fog fia építészmérnökként egy átalakítást, egy hozzáépítést megtervezni.)
 
A Mátyás király fogadó a Szentkirályi utca sarkán
szept. 13.

A Rákóczi (akkor Kerepesi) út és a Szentkirályi u. sarkán a XIX. század közepén egy egyemeletes ház állt, amelyben 1834-től működött a Mátyás király fogadó. Ennek az 1870-es években lett a cégére a Mayer Ede által készített Mátyás szobor. Akkor, amikor Bobula János iskolánk tervein dolgozott, ezt a kis házat lebontották, a helyén felépült a ma is meglévő bérpalota a Mátyás király kávéházzal. Az itt látható kép ugyan az 1920-as években készült, de a ház ugyanilyen lehetett 1890 körül. Az épületben ma egy felújított Spar működik, a sarkon a második emelet magasságában ma is ott áll Mátyás közel háromméteres alakja. Érdemes felnézni rá.

 
A földszint az eredeti tervrajzon (1885 vagy 1886)
szept. 14.

A terrajzon nincs rajta a kocsibejáró és a tornatermi traktus, beleértve a fizika előadót is. (Ez az épületrész 1906-ban épült meg.) A földszint helyiségeinek legnagyobb részét a Közoktatási Tanács kapta, a tulajdonképpeni iskola a tantermekkel, szertárakkal az első és második emeleten volt. A bejárattól balra levő földszinti rész teljes egészében az iskolaigazgató lakása volt. (Az igazgató lakása a későbbi évtizedekben, egészen az 1940-es évek végig, a Szentkirályi utcai oldalon volt.) Látható, hogy az épületnek ma már nem létező, több udvari bejárata is volt. Érdekes, hogy közülük az egyik egy zárt lépcsőházba vezet, melynek egyébként se az első, se a második emeleten sincs kijárata. Ez az udvart a padlással és a pincével összekötő, tűzvédelmi célú lépcsőház bejárata lehetett. A képre olyan mértékben rá lehet nagyítani, hogy jól olvashatóvá válnak a helyiségek funkciói.

 
Csokoládégyár az iskolával szemben
szept. 15.

Stühmer Frigyes (1843-1890) az 1870-es években a Szentkirályi (akkor Ősz) utca 8. sz. alatt levő cukorkaüzem tulajdonosa volt. 1882-ben új gyárépületet építtetett a telken, és 1883-tól üzemelt az (akkor igen modernek számító) gőzgépekkel felszerelt csokoládégyár. Stühmer Frigyes, és vele együtt Magyarország legnagyobb csokoládégyára akkor kezdte mind gyártástechnológiai, mind kereskedelmi téren a legnagyobb sikereit elérni, amikor az utca túloldalán iskolánkat építették. Az ipar fejlesztésében kifejtett tevékenységéért Ferenc József 1885-ben a Koronás magyar érdemkereszt kitüntetést adományozta Stühmer Frigyesnek. A csokoládégyár hat évtizeden át üzemelt a gyakorlóiskolával szemben.

Az épület ma a Szentkirályi irodaház nevet viseli, de homlokzatán az első és második emelet között az épület teljes szélességére kiterjedően ma is kivehető (iskolánk emeleti ablakaiból pedig egész jól olvasható) az egyméteres nyomtatott betűkkel megformált egykori felirat: Stühmer Frigyes Rt. Kakaó Csokoládé és Cukorárugyár.
 
Az első emelet az eredeti tervrajzon (1885 vagy 1886)
szept. 16.

A képre ránagyítva megfigyelhetők a következők. Az igazgatói iroda a mai ének-rajz terem helyén volt. Mindössze két osztályterem volt az első emeleten, ahol helyet kapott az ásványtani, a növénytani és a természetrajzi szertár is. A tanárjelöltek terme a mai 8. b osztály volt, ezzel szemközt egy a folyosótól fallal és ajtóval el nem választott ruhalerakó helyiséget látunk. A tervrajzon szerepel egy lomtár is, de nem tudjuk, hogy ezt a helyiséget valójában mire használták. További érdekesség, hogy a félemeleti lépcsőfordulóban szoborfülkék látszanak a rajzon. A lépcsőházban máig meglévő szoborfülke (amely az iskola zászlajának ad helyet) is felfedezhető.

 
Nemzeti Lovarda az iskola közelében
szept. 17.

Az egykori Ötpacsirta (később Eszterházy, ma Puskin) utcában a Nemzeti Múzeum mögött (a mai Pollack Mihály téren) az 1850-es években épült fel az impozáns kivitelű Nemzeti Lovarda. Itt a lovardán kívül lövölde, vívó-, testgyakorló- és táncterem is létesült. Elképzelhető, hogy az itteni vívóedzők iskolánk diákjait is oktatták, hiszen a századforduló utáni évtizedekben a mintagimnáziumban a vívósportnak komoly szerepe volt. A Nemzeti Lovarda ezen a helyen a második világháború végéig működött. A kép az 1870-es években készült, mellette a ma is ismerős Károlyi-palota áll.

 
A második emelet az eredeti tervrajzon (1885 vagy 1886)
szept. 18.

A második emeleten szintén két tanterem volt. Az első emeleti kettővel együtt a négy elegendő volt, hiszen az építés idején (és egészen 1906-ig) egyidejűleg négy osztály volt jelen az egyébként nyolcosztályos rendszerű gyakorlóiskolában. Ma kissé szokatlannak tűnik, hogy a fizika szertár és a fizika előadó nem egymás mellett voltak, közöttük helyezkedett el az aula, ami százhuszonöt éven át kitüntetett helyisége volt az iskolának. Látható, hogy 1887-ben a mainál sokkal nagyobb volt. A vegytani konyha egyfajta kémia szertárat jelenthetett. A rajzterem a mai 11. b osztály helyén volt.

 
Nemzeti Tornacsarnok az iskola közelében
szept. 19.

Iskolánk építésének idején már másfél évtizede működött az egykori Ősz (ma Szentkirályi) utcában a Nemzeti Tornacsarnok. Az itt látható kép 1870-ben jelent meg a Vasárnapi Újságban. A ma is ismerős épületet az 1950-es évektől a Spartacus sportegyesület használta, 2002-től pedig a Józsefvárosi Torna Egylet a szomszédos Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen használja.

A Nemzeti Tornacsarnok a korai iskolatörténet szempontjából arról nevezetes, hogy diákjaink a századforduló körüli években - iskolánkban nem lévén tornaterem - rendszeresen ide jártak a tornaórákra. A tornaegylet azonban a mintagimnázium tanulói számára csak a legszükségesebb tornaórákat tartotta meg, ezeken kívül pl. versenyekre, sportjátékokra nem, vagy csak alig tudott helyiséget és tanárt biztosítani. Ez 1887-től majdnem két évtizeden át folyamatos nehézséget jelentett az igazgató és a tantestület számára.
 
A pinceszint az eredeti tervrajzon (1885 vagy 1886)
szept. 20.

A pinceszintre három helyen lehetett lejutni: az udvarról egyrészt azon a ajtón, amelyet ma is használunk (a kisudvart és nagyudvart elválasztó hálónál), másrészt egy ma már nem létező másik ajtón, végül a portásfülkéből. Egy lépcső a portásfülkének abból a részéből indult, ahol ma az elektromos kapcsolószekrények vannak. Egy szoba-konyhás szolgálati lakásba juthattunk ezen keresztül, amely helyiségek (átalakítás után) ma a néptánc óráknak adnak helyet. A tervrajzon a pincében egy másik lakás is megfigyelhető, amely mellett kamra és mosókonyha is volt. A fűtő, a gondnok és a portás használhatta ezeket a lakásokat. A pincében kialakított különböző raktárak 125 éve ugyanazt a szerepet töltik be, csak a raktározott anyag cserélődött időnként bennük.

 
140 éve volt az első tanári "tanácskozmány"
szept. 21.
Néhány héttel azelőtt, hogy 1872. október 7-én két osztályban megindult a tanítás iskolánkban (a Hatvani utca 1. sz. ház bérelt helyiségeiben), 1872. szeptember 21-én megtartotta első, jegyzőkönyvvel is megerősített értekezletét az iskola első tantestülete, amely öt főből állt. A jegyzőkönyvet az ELTE Levéltárában őrzik, és azt idén októberben eredetiben is meg lehet majd tekinteni iskolánkban a harmadik emeleti kiállításon. A kézzel írt jegyzőkönyv három és fél oldalas, röviden tartalmazza a két osztályban a tantárgyak éves tananyagát, felsorolja a használandó tankönyveket, és rögzíti a "tanárok működésének" legfontosabb pontjait.
 
A mai Astoria kereszteződés az 1880-as évek első felében
szept. 22.

Jobbra a Múzeum körút, balra a Rákóczi (akkor Kerepesi) út látható. A saroképület egy bérház, ennek helyén ma egy üvegpalotának is mondható irodaház áll. A Kerepesi út második épülete a Nemzeti Színház, a harmadik az akkori Pannónia szálloda. (A Pannónia felirat az épület homlokzatán a magasban ma is megvan.) A Múzeum körúton, a háttérben látható kisebb házak helyére építették néhány évvel e kép elkészítése után a ma is ott álló egyetemi épületeket.

 
Az Eszterházy (ma Puskin) utca, a Nyitandó utca és az iskolaépület
szept. 23.

A képen az Eszterházy utca látható nem sokkal azelőtt, hogy megszületett a Trefort utca. A keleti napfény a későbbi Trefort utca felől világítja meg az Élettani Intézet ma is ismerős épületét. A bal oldali, kockakövekből készült járdaszegély ekkor még jól láthatóan folytonosan halad az utca végig, 1887. októberétől már majd megszakad az új utcánál.

Vörös László tanár úr dolgozatának harmadik részében az építkezésről és az elkészült iskolaépületről így ír: ►►►
 
Bartal Antal igazgató ünnepi beszéde az épület átadásán
szept. 24.

"Az intézet, mely 15 év előtt két szerény szobácskában, minden taneszköz nélkül – hisz nem volt többje, csak két fali táblája – 24 tanulóval és 17 tanárjelölttel kezdte meg működését, íme fényes palotába látja magát varázsolva, melyet a nagylelkűen rólunk gondoskodó Trefort Ágost minister úr ő excellentiájának atyai jósága emelt számára. (...) Mint a mesében a szegénységgel és nyomorral sokáig küzködő ember, midőn a tündér jóvoltából egyszerre meseszerű palotában látja magát, megzavarodik és aggodalommal telt szívvel lát hozzá új élete berendezéséhez: úgy vagyunk mi, a tanári kar, a tanárjelöltek és a tanulók a jelen pillanatban."

Bartal Antal, iskolánk egyik megalapítója már 15 éve annak első igazgatója is volt, amikor 1887. október 2-án ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének az új épületet. Beszéde teljes terjedelmében itt olvasható: ►►►
 
Csengery János költeménye
szept. 25.

Isten hozott a múzsák hajlokába,
Örömsugárzó ünneplő sereg!
Áldás fakadjon lépteid nyomába,
Virág, a melyen friss harmat pereg,
S ez áldás légyen, a mely felavatja
A tudománynak emelet csarnokot,
Hová hozott az Úrnak akaratja,
Hogy letehessük a vándorbotot.

Csengery János (1856-1945) a mintagimnázium latin-görög szakos tanára volt 1884-től 1896-ig. Később Kolozsvárott, majd Szegeden volt tanszékvezető, a húszas években rövid ideig dékán, majd rektor is volt. Egész életben komoly műfordítói munkásságot folytatott. Többször írt a gyakorlóiskola ünnepi alkalmaira költeményeket (még 1907-ben is, amikor már régen nem volt az iskola tanára), ezeket az iskolai évkönyvek megörökítették. Az épület átadására írt verse, melynek egy részlete még a Vasárnapi újságban is megjelent 1887. október 9-én, hat versszakból áll: ►►► Érdekes, hogy Csengery János születésnapja (október 2.) egybeesik az épület átadásának napjával. Az ünnepségen jelen levő tanárok közül (bizonyára) ő élt a legtovább: 1945 tavaszán halt meg a nyolcvankilencedik életévében.
 
Az átadás és az első tanév a Trefort utcában
szept. 26.

1887. október 2-án az ünnepségen jelen volt Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter (ld a képen), Berzeviczy Albert államtitkár, a minisztérium más képviselői, Kamermayer Károly, Budapest polgármestere, Gerlóczy Károly alpolgármester, tankerületi főigazgatók, tanfelügyelők, tizenkét egyetemi tanár, valamennyien akadémikusok, Eötvös Loránd báró, az MTA későbbi elnöke (Trefort Ágoston keresztfia) és a tantestület tagjai, akik közül ketten akadémikusok voltak, négyen pedig később lettek azok. Ennyi tudós férfiú egy időben azóta sem gyűlt össze iskolánk falai között. Az átadási ünnepségről és az első tanévről szól Vörös tanár úr dolgozatának befejező része: ►►►

Szokatlan volt ekkor is, hogy valakiről még életében utcát nevezzenek el. Trefort Ágostonnak ez megadatott. 1887-ben nemcsak az iskolaépület készült el, hanem a Trefort utca is megszületett. A névadó a következő évben, 71 éves korában elhunyt. Az iskola egy évszázaddal később, 1991-ben vette fel a nevét.
 
Fináczy Ernő ünnepi beszéde
szept. 27.

Fináczy Ernő (1860-1935) az 1880/81-es tanévben a mintagimnáziumban volt tanárjelölt. Évekkel, évtizedekkel később egyetemi tanár és a magyar neveléstörténet talán legjelesebb kutatója lett. Három évtizeden át vezette a budapesti egyetem pedagógiai tanszékét, középiskolai tanárok sokaságát nevelte. Az egykori (1872-1887 közötti) tanárjelöltek nevében az épület átadásának ünnepségén rövid beszédében feltette a kérdést: "Vajjon minők voltak azok az elvek, melyeknek követésére ez iskola ösztönzött bennünket?" Válaszából némiképpen képet kapunk az iskola akkori szellemiségéről. ►►►

 
140 éve volt a második tanári értekezlet
szept. 28.
1872. szeptember 28-án megtartotta második értekezletét az iskola első tantestülete. Ezen rögzítették, hogy melyik tanár, mikor, melyik osztályban fog tanítani, mai megfogalmazással megbeszélték a tantárgyfelosztást és az órarendet. Az eredeti jegyzőkönyvet októberben meg lehet tekinteni iskolánkban a harmadik emeleti kiállításon.
 
Az épület építészeti leírása
szept. 29.

Szilágyi Krisztina, 2011-ben érettségizett diákunk 2012 tavaszán egyetemi szemináriumi dolgozatának témájául az iskolaépületet választotta. Valamelyest építész szemmel nézte az iskola homlokzatát és részben belső tereit, elemző leírása így sok újdonságot tartalmaz mindazok számára, akik eddig csak felületesen tekintettek rá az épületre. ►►►

 
A Trefort utcai homlokzat az eredeti tervrajzon (1885 vagy 1886)
szept. 30.
Feltűnő, hogy a tervrajzon a földszint homlokzati kialakítása más, mint ami végül elkészült. Nem tudjuk, hogy Bobula János, aki tervezője, egyben építtetője volt az iskolának, mikor és miért változtatta meg az eredeti elképzeléseit, de az biztos, hogy az épület minden szintje már az építéskor téglaburkolatot kapott. Néhány egyéb részlet szintén másképpen valósult meg, mint ahogyan itt láthatjuk.
 
Az iskolaépület egyidős a budapesti villamossal
okt. 1.

Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1887. október elsején adta ki a Baross Gábor által vezetett közlekedési minisztérium az első budapesti villamosvonal, a Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti egy km hosszú próbavonal üzemeltetési engedélyét. Másnap volt a Trefort utcai gimnázium épületének átadása. A kép 1887-ben készült az Oktogonnál. Egyértelmű közlekedési szabályok láthatóan még nemigen voltak... jelzőlámpák még kevésbé.

 
Az iskolaépület új korában I.
okt. 2.
Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1887. október 2-án adták át ünnepélyes keretek között iskolánk épületét. Ezen a napon a felkelő nap fényében ezt a látványt nyújtotta az iskola. A képet Szilágyi Árpád építészmérnök, látványtervező készítette 2012-ben.
 
A bővítések
okt. 3.

Itt a meglévő legrégebbi, de sajnos ismeretlen dátumú képet látjuk az iskoláról. A homlokzat így nézett ki már az első világháborút megelőző évektől, 1906-ban ugyanis elkészült a kocsibejáró, felette a fizika előadó és a tornaterem. Ezek helyén, azaz a Trefort utca 6. sz. telken a XX. század elejéig egy "régi, rozzant ház" állt (idézet egy 1892-es igazgatói levélből). Az iskolaépület 1887-től 1963-ig nyeregtetős volt, a harmadik emelet itt még hiányzik, az csak 1965-re készült el. A Szentkirályi utcához legközelebb levő első és második emeleti ablakok is mind megvannak, ezeket később befalazták. Az átalakításokról, a bővítésekről szól Szilágyi Krisztina dolgozatának második része: ►►►

 
Az iskolaépület új korában II.
okt. 4.
Így nézhetett ki az épület egy 1887-es októberi délutánon. A számítógépes képet Szilágyi Árpád készítette 2012-ben.
 
Az iskolaépület új korában III.
okt. 5.
 
A Szentkirályi utcai homlokzat az eredeti tervrajzon (1885 vagy 1886)
okt. 6.

Az építkezés idején az iskola szomszédságában már ott állott a szintén téglaburkolatú, Szentkirályi utcai másik iskola. A tervrajzon látható kapu 1887-től néhány éven át az országos közoktatási tanács számára szolgált bejáratul, később pedig az igazgató lakását lehetett rajta keresztül közvetlenül megközelíteni. Ugyanakkor itt ki lehetett jutni az iskola udvarára is.

1950-től az igazgató már nem lakott az épületben, a hatvanas évektől csak minimális mértékben használták a kaput, végül a 2006-os bővítés során a lépcsőházat feltöltötték, és a meglévő térrészből tanári szobát alakítottak ki. Városképi okok miatt a kaput nem falazták be, ma mindössze egy ablak szerepét tölti be, így a Szentkirályi utcai homlokzat az alsó három szinten ma ugyanúgy néz ki, mint az építéskor, és azóta mindig.
 
140 éve kezdődött meg a tanítás iskolánkban
okt. 7.

1872. október 7-én indult meg a tanítás iskolánkban. Ezen a napon megtartotta harmadik értekezletét az ötfős tanári kar. "1. Hogy a tanárjelöltek munkássága, és a tanárok és tanárjelöltek közti viszony rendeztessék, a tanári kar határozza, hogy a tanárjelöltek a kidolgozott praeparatiókat mindig szerdán délig adják át a vezető tanároknak. 2. Hogy hasonlóképen a tanárjelöltek által tartandó próbaelőadásokban rendes egymásután legyen, a tanári kar határozza, hogy a tanárjelöltek próbaelőadásaikat mindig szerdán vagy csütörtökön tartsák, éspedig a képezde-igazgató által meghatározott sorrendben. 3. Az általános conferentiákat illetőleg a tanári kar határozza, hogy ezen általános conferentiák hetenként és pedig szombaton d.u. 5 órakor tartassanak meg. 4. A tornatanítást illetőleg előadja az igazgató, hogy a gyakorló iskola növendékei kedden és pénteken d.u. 3-4 fognak e tanításban részesülni."

 
Volf György igazgató 1892-ben a miniszterek írt levele
okt. 8.

"Negyedik éve, hogy (intézetünk) nem szorong bérházban, de azért tornatanítása még mindig abban a szánalmas állapotban van, melyben kezdettől fogva sínylődik" - olvasható a levélben. Az iskolában a tornaterem hiánya már kezdettől fogva nehézségeket jelentett. A tanulók a Szentkirályi utcai tornacsarnokba jártak tornaórákra, ez azonban csak ideiglenes megoldás lehetett. A Trefort utca 6. sz. telek már az iskoláé volt, az igazgatók többször fordultak különféle kérelmekkel a minisztériumhoz, hogy mozdítsa elő az iskolaépület tornateremmel történő bővítésének ügyét. Volf György így ír: "Tornahelyiségünk számára már régen meg van vásárolva a szomszéd telek, melyen jelenleg egy csekély, 165 frtot jövedelmező régi rozzant ház éktelenkedik. Ennek további fenntartása se nem kívánatos, se nem érdemes. Ellenben intézetünk nagyon is rászorult már, hogy szükségének megfelelő saját tornahelyisége legyen, mivel különben az annyira sürgetett testi nevelés eszközlésében és vezetésében kötelességét sehogy sem tudja teljesíteni. Az építkezés már égetően szükséges."

 
A Vasárnapi újság hírül adja az iskolaépület átadását
okt. 9.
Százhuszonöt évvel ezelőtt, az 1887. október 9-i számában a Vasárnapi újság a 685. oldalon közel egyhasábos cikkben számolt be arról, hogy néhány nappal korábban a Trefort utcai gimnázium épületét átadták rendeltetésének. Az olvasó tájékozódhat az ünnepség lefolyásáról, az elhangzott beszédek rövid tartalmáról, elolvashat két versszakot Csengery János költeményéből és megtudhatja, hogy ki mindenki rangos ember volt jelen az ünnepségen.
 
A legrégebbi osztálykép és az első jubileum
okt. 10.

Az 1894-ben érettségizett osztály látható iskolánk meglévő legrégebbi osztályképén. Középen az osztályfőnök, Gyomlay Gyula (1861-1942), a neves klasszika-filológus, bizantinológus, műfordító, nyelvész, később akadémikus, aki 1906-ig tanított a mintagimnáziumban. Ez az osztály az első tanévet még a Kerepesi (ma Rákóczi) úti bérházban töltötte 1886/87-ben. Ha az akkor tízéves tanulók onnan kilépve az Eszterházy (ma Puskin) utcán néhány lépést tettek, érdeklődéssel szemlélhették a Trefort utcai épület megszületését, majd 1887 októberében beköltözhettek oda. Az egyik diák Brüll Alfréd (1876-1944), aki a XX. század első felének egyik legjelentősebb magyar sportvezetője, többek között a Magyar Úszószövetség és a Magyar Birkózók Szövetségének elnöke lett, valamelyik másik pedig Láng Boldizsár báró (1877-1943), a későbbi altábornagy, országgyűlési képviselő, a Selyem- és Gyapjúárugyár Rt., a Papír- és Kartongyár Rt. későbbi elnöke.

1962-ben kettős jubileumot ünnepelt az iskola: az alapításának 90 éves, és az épület átadásának 75 éves jubileumát. A nagyszabású megemlékezések során a hangsúly természetesen az előbbin volt. Az évkönyvek hallgatag tanúsága szerint mégis azt mondhatjuk, hogy ez volt az első alkalom, hogy az épület jubileuma is előtérbe került. Az egykori tanulók nevében az ünnepi beszédet ugyan egy 1904-ben érettségizett diák mondta, de talán élt még ekkor az itt látható diákok közül valaki, aki 85 évesen vissza tudott emlékezni 1887. október 2-ára.
 
 
A szerkesztő megköszöni mindazok érdeklődését, akik negyven napon át figyelemmel kísérték a korai iskolatörténet itt közzétett mozzanatait.
Folytatás: tíz év múlva, 2022-ben, az iskola fennállásának 150 éves évfordulóján.
 
 
 

Ma 2019. október 14., hétfő,
Helén napja van.

Eseménynaptár 

Elte Mail

Elektronikus napló

Tanároknak


e-Ellenőrzőkönyv

Szülőknek

TANKÖNYVRENDELÉS
TANKÖNYVEK Emelt fizika kísérletek Közép fizika kísérletek
Ebédbefizetési
időpontok:
szeptemberre-októberre:
szeptember 10-17.
novemberre:
október 14-22.
decemberre:
november -.
januárra:
december -.
A HÉT VERSE
ÖREGDIÁK HÍREK

Treff

érettségi előkészítő

Webmester: Piláth Károly