Dr. Lénárd Gábor egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen biológia-kémia szakos középiskolai tanárként végezte. Egyetemi doktorátusát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen biológiából summa cum laude minősítéssel abszolválta. Tanári munkáját a piliscsabai általános iskolában kezdte (1966-69) , majd az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanított (1969-74). Ezt követően öt éven át az Országos Pedagógiai Intézet biológus munkatársa volt, majd 1979-ben az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájába került biológa szakos vezetőtanárnak. Itt volt igazgató öt éven át. 1999-ben ment nyugdíjba. A Magyar Biológiai Társaság didaktikai szakosztályának elnöke (1989-1998) és az MTA Pedagógiai Bizottságának tagja (1990-1993) volt. Több évtizeden keresztül természettudományos tantárgypedagógiai kutatásokat végzett és vezetett, számos általános iskolai és középiskolai tanterv és tankönyv szerzőjeként 2006-ban a természettudományok területén elsőként kapta meg az Érdemes Tankönyvíró címet.
Dr. Lénárd Gábor volt a rendszerváltoztatás utáni első kinevezett igazgató. Biológia szakos tanárként már az 1970-as évek végétől ismertek voltak tankönyvei, melyeket mindenféle iskolatípusban használtak, és mind a mai napig szerte az országban használnak középiskolás tanárok és diákok. Ő volt – még a ’80-as években – az iskolai biológia tagozat egyik kezdeményezője és megvalósítója. Közvetlen igazgatóvá történt kinevezése előtt, 1991-ben vette fel iskolánk Trefort Ágoston nevét. A rektor által öt évre kinevezett igazgató dr. Gremsperger Lászlót és Gulyás Gabriellát kérte meg az igazgatóhelyettesi feladatok ellátására.
A munkamegosztás nagy vonalakban a következő volt. Iskolaszervezési, pedagógiai, munkaügyi kérdésekben az igazgató, nemzetközi kapcsolatok területén Gulyás Gabriella, a diákság problémáiban pedig Gremsperger László volt az illetékes. Obendorfer Péterné lett a gazdasági ügyek vezetője, őt az egyetemről hívta Lénárd Gábor.
Igazgatóként az ő nevéhez fűződik a hatosztályos gimnáziumra történő átállás. A Trefortban – amely 1949-ig nyolcosztályos, utána négyosztályos gimnáziumként működött – általános iskola felső tagozata is jelen volt, így a tanárok számára a 12-14 éves korosztály egyáltalán nem volt idegen. (Ellentétben sok olyan négyosztályos gimnázium tanári karával, amely szintén ekkor vált hatosztályossá azáltal, hogy bővült.) Az előkészületi munkák másfél évig tartottak. Át kellett gondolni a hatosztályos gimnázium pedagógiai koncepcióját, meg kellett tervezni egy új struktúrát, ki kellett dolgozni az egyes tárgyak tanterveit és tanmeneteit, majd ezeket koherenssé kellett alakítani a kialakítandó óraszámokkal együtt. Lénárd Gábor az ezzel kapcsolatos tantestületi megbeszéléseket, vitákat már 1992-ben elindította, 1993 végére lényegében készen állt a terv, melynek gyakorlati megvalósítása 1994-ben kezdődött el. Ekkor indultak – és 2000-ben érettségiztek – az első osztályok, amelyek hat évig tanultak a Trefortban. Az átállás felmenő rendszerű volt, ami azzal járt, hogy 1995-ben indult és 1999-ben érettségizett az utolsó négyosztályos gimnáziumi évfolyam. A hatosztályos gimnáziumban a fizika, a biológia és a kémia sajátos módon indulnak: az első év tanórái a diákoknak félosztályos keretben kísérletezéssel, méréssel, labormunkával telnek, hogy megismerjék a természettudományos gondolkodásmód alapjait. A nyelvórák viszonylag nagy óraszámban vannak jelen, ugyanakkor kilencediktől két idegen nyelvet tanul minden diák. Minden évfolyamon heti három óra testnevelést tűzött ki az óraterv. A művészeti nevelést is fontosnak tartotta Lénárd Gábor, ennek szellemében vezette be a néptánc oktatást az alsó évfolyamokon heti két órában.
Érdekes módon bukkant elő rejtekhelyéről 1992-ben az iskola zászlója. Demeter bácsi, aki akkor már mintegy harminc éve az iskola fűtője, gondnoka volt, a pincében levő egykori szenes raktárakban ténykedve egy félreeső helyen meglátott egy szokatlan alakú ismeretlen tárgyat különös és gondos csomagolásban. Szólt az igazgató úrnak, aki óriási meglepetéssel vette tudomásul, hogy egy gyönyörű hímzéssel díszített nagy méretű nemzeti színű zászló került elő a pince egy eldugott sarkából. Ennek egyik oldalán a Budapesti M. Királyi Tanárképző Gyakorló-Gimnázium felirat és a magyar címer, a másik oldalán pedig Magyarok Nagyasszonya látható. Valószínűsíthető, hogy még a kommunista diktatúra időszaka előtti utolsó igazgató, Újhelyi Sándor rejthette ide az iskola zászlaját az 1940-es évek végén. Lénárd Gábor a zászlót restauráltatta (a restaurátor megítélése alapján nagyon jó állapotban maradt meg), és az első emelet központi részén méltó körülmények között elhelyeztette. Addig itt a meglévő szoborfülkében Ságvári Endre mellszobra állt, melynek elvitele a névváltoztatás miatt amúgy is időszerűvé vált. A szobrot egy az egyetem által meghatározott helyre szállították, ahova ekkortájt a rendszerváltoztatás miatt feleslegessé váló, a különböző egyetemi épületekben mindeddig kint lévő szobrok, jelképek, címerek kerültek. Kiss Istvánnéval közösen – aki az iskolatörténet jeles kutatója volt – kialakították a zászló környezetének koncepcióját is. Így született meg 1993-ban a ma is látható két emléktábla, Eötvös Józsefé és Trefort Ágostoné. Ezek fölé a bronz domborművek egy évvel később kerültek.
Lénárd Gábor Guoth Jánosnéval és Rubovszky Katalinnal együtt az iskola számára létrehozott egy alapítványt, az iskola azóta is működő és mindmáig egyetlen alapítványát. Az alapító okirat szerint az alapítvány céljai a következők. 1. Az iskola tudományos és művészeti diákköri rendezvényeinek támogatása, a diáknapok rendszeres szervezésének elősegítése. 2. Az iskola nemzetközi diákkapcsolatainak kiszélesítése, elsősorban az Európai Unióval kapcsolatos rendezvények, konferenciák, valamint a nemzetközi ökológiai és környezetvédelmi diákkapcsolatok területén. A diákok részvételének támogatása ilyen jellegű nemzetközi és hazai diáktáborokban, iskola szervezésű táborok és kirándulások támogatása, színházlátogatások, egyéb kulturális programokon történő részvétel szervezésének elősegítése és támogatása. 3. A rászoruló tehetséges diákok nemzetközi diákkonferenciákon és nyelvi továbbképzésen való részvételének támogatása, elsősorban nyelvtudásuk fejlesztésére. 4. A gyakorlóiskola tanulói által használt oktatási eszközrendszer fejlesztésének támogatása.
A korábbi hagyományok felelevenítését jelentette, de önmagában is jelentős kezdeményezés volt, hogy Lénárd Gábor 1994-től kezdve évről évre kiadta az iskolai évkönyveket. Ezek tanári és diák névsorokat, az egyes munkaközösségek éves beszámolóit, az osztályok tanulmányi és érettségi eredményeit és az osztályoknak az adott tanévről szóló, a diákok által írt beszámolóit tartalmazták. Korábban 1872-től 1949-ig minden tanévben megjelentek Értesítő néven az évkönyvek, az ezt követő negyvenöt évben azonban csak négyszer: 1962-től 1964-ig, és 1972-ben. Az évkönyvek az 1994-es újraindítástól napjainkig minden évben elkészülnek, 2003 óta már ugyan más formában, és bővebb tartalommal, mint a ’90-es években.
Lénárd Gábor diákok számára adható kitüntetést alapított. A Trefort Emlékérmet azóta is meghatározott kritériumok alapján ítéli oda a tantestület a legkiválóbb tizenkettedikes diákoknak. A kitüntetést 1995-től kezdve minden évben a ballagási ünnepségen adja át az igazgató. A bronz plakett, amelyet ilyenkor a kiválasztott diákok átvesznek, az első emeleten látható Trefort dombormű kicsinyített mása. (Trefort Emléklapot 1998-ban, már a következő igazgatói ciklusban adott először az iskola érettségiző diákoknak.)
Igen jelentősnek mondható mindaz a munka, ami Lénárd Gábor vezetése alatt az iskola egyes helyiségeinek funkcionális átalakítását, vagy felújítását jelentette. A kivitelezések többnyire nyáron folytak, ami azzal járt együtt, hogy az igazgató a nyár egy jelentős részét az iskolában töltötte. 1992-ben műszakilag rendkívül leromlott állapotú mellékhelyiségeket örökölt az új vezetőség, az egyetem műszaki osztálya sem tartotta elodázhatónak az összes mellékhelyiség azonnali és teljes felújítását. Ezekben az években alakították ki a köznapi iskolai szóhasználatban „spenótnak” nevezett földszinti testnevelő termet (ennek helyén korábban a gyakorlati foglalkozás elnevezésű tantárgy számára biztosított műhelyek és konyha voltak), és a pincében meglévő kisebb tornatermet. Ekkor készültek el az ehhez kapcsolódó fiú- és leányöltözők is. Lénárd Gábor új tanári szobákat alakíttatott ki: a mai földrajz és kémia tanári szobák korábban különböző raktárhelyiségek voltak. A fizika is jelentős átalakításon ment át. Ki kellett alakítani egy fizika laboratóriumot, amelyben a hetedikesek félosztályos keretben dolgozhatnak. A mai fizika labor helyén 1994-ig tanári szoba volt, a mai fizika tanári szoba pedig egy kisebb tanterem volt. Mindemellett fel kellett szerelni kísérleti eszközökkel a fizika szertárat. Ekkor bővült a könyvtár a ma is használatos olvasóteremmel, ennek helyén korábban tanári szoba volt. 1996-ban mind a négy szinten az összes folyosót felújították. A korábbi, már sok helyen töredezett csempét felváltotta a folyosók ma is látható burkolata. A lábazat feletti részt részben festmények reprodukcióival, részben az iskola érettségi tablóival díszítették. (Növények ekkor még nem voltak a folyosókon.)
Az 1992/93-as tanévben indult az ún. Trefort-napok rendezvénysorozat, amely ugyan átment formai és tartalmi változásokon, a mai napig fontos része a tanításon kívüli programoknak. A kétnapos rendezvény egyik napja ún. tudományos diáknap volt előadásokkal, bemutatókkal, a másikat pedig vidámabb, könnyedebb diákprogramok töltötték ki. (Érdemes megjegyezni, hogy Lénárd Gábor ezzel párhuzamosan kísérletet tett Trefort-esték rendezésére is, melyek elsősorban művészeti produkciók számára adtak bemutatkozási lehetőséget. Valamiképpen a 2006-tól két éven át tartó Komoly és finom rendezvénysorozat elődjének tekinthető ez annyi lényeges eltéréssel, hogy ez utóbbin az iskola tanulói, és nem külső előadók léptek fel.)
Lénárd Gábor új címert alakíttatott ki az iskola számára. A megelőző évtizedekben többféle címert is (volt vörös csillagos és vörös csillag nélküli változat), és több, nem túl jellegzetes jelvényt is magáénak tudhatott az iskola Az új, 1994-ben elkészült címer az egyetem címerét vette alapul, annak egy kicsit egyszerűsített és átalakított változatát készítette el egy heraldikus Benedek Ottília tanárnő és az igazgató véleményének figyelembe vételével. Motívumként megmaradtak benne a nemzeti színek, a hármas halom, a kettős kereszt, új elem egy nyitott könyv, amely az iskola alapításának dátumát hordozza. Az új címert nagy méretben a bejárattal szemben a földszinten helyezték el, az iskolába a kapun belépő diák, tanár, szülő, vendég így vethetett rá egy pillantást. (A belső terek átalakítása, a liftépítés miatt a szóban forgó hely 2010 óta már nem létezik.) Kis méretben elkészítve pedig minden év elején a belépő hetedikeseket a címert ábrázoló jelvénnyel köszöntötték a nagyobb diákok. Ez a hagyomány megmaradt, az évnyitón most is a kilencedikesek tűzik fel a hetedikeseknek a jelvényt.
1994-ben megvált az iskolától Gulyás Gabriella, és lemondott az igazgatóhelyettesi munka folytatásáról Gremsperger László is. Ettől kezdve Kozocsa Sándor egyetemi adjunktus, magyar szakos tanár töltötte be az igazgatóhelyettesi posztot, aki korábban nyolc évet már tanított a Trefortban. Lénárd Gábor őreá bízta a tanárképzéssel kapcsolatos ügyek vitelét, minden mást maga irányított. A tantestület összetétele is folyamatosan változott, ’92-97 között minden évben a tanári kar 12-19 százaléka cserélődött ki. (Összehasonlításképpen: a megelőző öt évben 4-13%, a következő öt évben 8-19%-os volt az éves fluktuáció.)
Néhány egyéb kezdeményezést, programot érdemes még megemlítenünk, melyek ugyan nem közvetlenül az igazgató munkássága körébe tartoztak, de az ő vezetése alatt indultak, működtek vagy vertek gyökeret az iskolában. Ezek a következők: környezeti nevelési projektek (vízminőség mérés a Dunán, Phare program, dán-magyar tankönyv adaptáció, iskolai papírgyűjtés, ami az 1994/95-ös tanévben volt először, a Föld Napja alkalmából szervezett iskolai programsorozat), német diákcsere programok (Reinbek), visegrádi nyelvi táborok, Európai Unió-klub, fordítási verseny. A ’95/96-os tanévben volt először erdei iskolai program az egyik osztálynak, két évvel később pedig már négy osztály volt erdei iskolában.
Összességében azt mondhatjuk, hogy Lénárd Gábor határozottságával és elkötelezettségével meghatározó módon hagyta rajta keze nyomát az iskolai élet egészén, mégha tevékenységét időnként komoly viták kísérték is. Ötéves igazgatói munkája során komoly újításokat vezetett be, jelentős átalakításokat vitt véghez a rendszerváltoztatás utáni évtizedben, ezek ma már az iskola mindennapjaihoz tartoznak, ugyanakkor fontosak az ide járó diákok, az ő szüleik és az itt tanító tanárok számára. Az általa megkezdett munka a következő tíz esztendőben sok területen megerősödött, folytatódott.